Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
ÚJKORTÖRTÉNETI TANSZÉK

 

BEMUTATKOZÁS

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A tanszék végzi az egyetemes és magyar történelem oktatását a XVII. század közepétől-végétől 1914-ig, az első világháború kitöréséig. Ketten oktatják az egyetemes és négyen a magyar történelmet. Valamennyien részt vesznek a levelező képzésben oktatóként, és többségük a doktori képzéshez fűződő tevékenységben is.

Az újkori magyar történelmet Dr. Majdán János habilitált egyetemi docens tanítja legrégebben intézetünkben (tulajdonképpen az egyetemi képzés kezdeteitől), fő szakterületei közé tágabban a reformkor, a XIX. század történelmi kérdései tartoznak, a modernizáció problémái, a művelődéstörténet, a modern közlekedés és az infrastruktúra kialakulása, a polgári életmód kialakulása, a szőlő és a bortermelés története a Kárpát-medencében. Több pécsi akadémiai bizottságnak és alapítványi vezetőségnek volt a tagja, konferenciákat, nyári akadémiákat szervezett a határon túli magyar történelemtanárok számára, melyeknek rendszeres előadója volt. Tagja a Doktori és Habilitációs Bizottságnak.

Mellette Dr. Nagy Mariann egyetemi docens foglalkozik a XVIII-XIX. század magyar történelmével, a gazdaság- és társadalomtörténettel, valamint a történeti statisztika oktatásával. Az utóbbi években igen fontos szerepet játszott a történelem egyetemi képzések akkreditációjával kapcsolatos munkálatokban. 2001 és 2003 között részt vett a tanterveknek az ETR-ben (elektronikus tanulmányi rendszerben) való megjelenítését kidolgozó bizottság munkájában, majd az úgynevezett bolognai rendszerű képzés BA (alapfokú) és MA (mesterfokú) tanterveinek (több tantervének) kidolgozásában. Hatalmas feladat volt ez a teljesen új tantervi struktúra kiépítése, s a történelem mellett más, több szakot is átfedő képzések tanterveinek (hon- és népismereti, ember- és társadalomtörténeti stb.) kidolgozása. Nagy Mariann ezek mellett részt vett a kétszintű érettségi továbbképzésekben, a levelezősök tanítási gyakorlatának szervezésében, s 2005-ben átvette a történelem levelező programok vezetését. Tagja a Doktori és Habilitációs Bizottságnak. 2001 óta a levelező program nem csak olyanokat képez, akik már rendelkeznek történelem szakos diplomával, hanem olyanokat is, akik egyéb diploma megszerzése után kívánnak egyetemi szintű történelem szakos képzésben kívánnak részesülni. Nagy Mariann is számos konferencián vett részt az utóbbi években, melyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a Hittudományi Főiskolával közösen szervezett ünnepi konferencia Katus László 80. születésnapja alkalmából. (Mellesleg: az emlékkötet szerkesztésében is vezető szerepet vállalt.) Az utóbbi években Nagy Mariann Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas volt, Bolyai kutatói ösztöndíjas, írt tanulmányokat, tankönyvfejezetet, és érettségi elnökként is kapcsolatot tart a közoktatással.

A tanszék harmadik munkatársa, aki a magyar történelem tanításával foglalkozik, Dr. Gőzsy Zoltán adjunktus. Kutatási területe a XVIII-XIX. századi magyar társadalomtörténet, vallás- és egyháztörténet, közigazgatás-történet, művelődéstörténet. Levéltári kutatóként eltöltött évei mindebben nagy szerepet játszanak. Ő tanítja a historiográfiát, és az utóbbi időszakban igen nagy feladatok hárultak rá az elsős évfolyamok oktatásában, a bevezetés-jellegű tantárgyak előadásában. Ráadásul aktívan bekapcsolódott a bolognai jellegű képzés tanterveinek kidolgozásába. Kapcsolatot tart közép- és általános iskolai történelemtanárokkal, rendezvénysorozatot indított az újonnan bevezetett, forrásközpontú történelemtanítás forrásbázisának biztosítására. Az egyetemünkön végzett egykori hallgatóinkkal kutatói előadássorozatot szervezett Pécs város történetének kutatási módszereiről. Foglalkozott a regionális és lokális történelem kutatásával, részt vett külföldi, németországi konferenciákon, a közelmúltban habilitált.

Csibi Norbert egyetemi tanársegédként XIX. századi magyar történelemmel foglalkozik. Elsősorban a dualizmus időszakának egyház- és társadalomtörténetéhez, a XVIII-XIX. századi művelődéstörténethez és közigazgatás-történethez kapcslódik oktatási tevékenysége. E mellet ő tanítja az újkori magyar történeti földrajzot, részt vesz az első éves hallgatók bevezetés kurzusainak megtartásában. A Történészcéh Egyesület nevű hallgatói szervezet vezetőjeként folyamatosan szervez konferenciákat, könyvbemutatókat, előadásokat. A történelem szakos hallgatók tanulmányútjainak szervezése is az ő feladata. Szűkebb kutatási területe a dualizmuskori katolikus egyháztörténet és a Pécsi Egyházmegye ezen időszakra eső története. 2015-ben védte meg doktori disszertációját "A országos katolikus nygygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt" címmel.

Az egyetemes történelmet oktatók között van Dr. Hahner Péter habilitált egyetemi docens. 2001 óta tanszékvezető, Dr. Majoros Istvánt követte ebben a pozícióban. Szűkebb szakterülete a nagy francia forradalom története, de tart(ott) előadásokat a XVII-XVIII. század világtörténetéről, Franciaország XIX. századi történetéről, a francia történelem kiemelkedő személyiségeiről, az Amerikai Egyesült Államok elnökeiről, polgárháborújáról és az amerikai nyugat történetéről. A Doktori és Habilitációs Bizottság tagja, több könyv szerzője, amerikai, francia és magyarországi konferenciák rendszeres résztvevője.

Az egyetemes történelem oktatásában vesz részt Dr. Bebesi György habilitált egyetemi docens, 2006 óta tanszékvezető-helyettes. Kutatási területe a XIX. század, ezen belül Oroszország története, szűkebben pedig az orosz századvég-századelő szélsőjobboldali mozgalmai, az orosz politikai konzervativizmus ideológia-története, az orosz anarchizmus és a feketeszázas mozgalom. Előadásokat tart mind az Újkori, mind a Modernkori Tanszéken, és ő is részt vett a bolognai rendszerű képzés BA és MA tanterveinek kidolgozásában. 2004-ben megalapította a Modernkori Oroszország és Szovjetunió történetével foglalkozó kutatócsoportot (MOSzT), mellyel már több konferenciát rendezett, kiadott egy tanulmánygyűjteményt, egy forrásgyűjteményt, egy újabb kötet pedig kiadás alatt áll. Bebesi György alapítása óta támogatója a Történészcéh szakmai diákszervezetnek. Tagja a Doktori és Habilitációs Bizottságnak, a Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központnak, az orosz-magyar Akadémiai Történész Vegyesbizottságnak, valamint elnökségi tagja az AIRO XXI, a Huszadik és Huszonegyedik Századi orosz társadalom és történelem kutatói moszkvai székhelyű nemzetközi társaságának. Részt vesz az ELTE Kelet-Európa Tanszékének munkájában is. Igen sok jegyzet, tankönyv, tanulmány és forráskiadvány szerzője, s rendszeres résztvevője a nemzetközi konferenciáknak.

A tanszéki főállású oktatókon kívül még többen tartanak órákat, így például az Egyetemi Levéltár igazgatója, Lengvári István, továbbá doktoranduszhallgatók is.

A tanszék működésében nélkülözhetetlen szereplő Arató Diána tanszéki ügyintéző, aki ezer dolgot végez el naponta, mégis kedves és segítőkész azzal az ezernyi diákkal, aki minden órában bekopog a titkárság ajtaján.